Élelmiszereink magnéziumtartalma³

Néhány táplálkozási irányelv⁴

1. A tápelemek zöme vízben oldódik, főzés közben a főzővízbe kerül, amit, ha kiöntünk, igen nagy a tápelem-veszteség. Ezért érdemes párolással készíteni ételeinket, illetve a főzővizet is hasznosítani.

2. A növény csírázásához, fejlődésének megindulásához szükséges életfontos tápelemek koncentrált tárházát jelentik a magvak, a gabonamagvaktól kezdve a bab, borsó, lencse, a dió, mogyoró, mandula, mák, a tökmag, a napraforgómag és a többi. Ásványi anyagokból az egyéb növényrészek tápelem-tartalmának 10–20-szorosát tartalmazzák. Legtöbbet fogyasztunk a gabonamagvakból, de nem mindegy, hogy teljes kiőrlésű, barna vagy fehér kenyér, péksütemény formájában. Hasonlóan, zöldségek, gyümölcsök vizsgálata is különbséget mutat a héj, a héjközeli és távolabbi részek hasznosanyag-tartalmában.
Ha lehet, tehát ne hámozzunk, ha ez szükséges, hámozzunk minél vékonyabban.

3. A magnézium a klorofil központi részét képezi, ezért a zöld növényekben, különösen a spenótban magas, más növények 3–4-szerese a magnéziumtartalom, de ezt is felülmúlja – piros színe ellenére – a cékla.

4. Az elfogyasztott fehérjék alkotóelemeikre, aminosavakra bontva szívódnak fel. A nélkülözhetetlen (esszenciális) aminosavakból építjük fel saját fehérjéinket, és mivel ehhez a folyamathoz magnézium is kell, magasabb fehérjefogyasztás növeli a magnézium-felhasználást illetve magnézium igényt.

5. A helyes táplálkozás lényeges elemei a táplálkozási szokások és a konyhatechnológia, de még lényegesebb a nyersanyagok minősége, tápelemtartalma. A tápelemtartalmat a vásárló nem tudja megítélni, és azon nem tud változtatni. Miután táplálkozásunk valamennyi elemének kedvező alakítása a nem fertőző betegség megelőzésében kulcskérdés, tudatos beavatkozásokra van szükség a szántóföldtől az asztalig.